A fagyos idő jó dolog, ha menetrend szerint jelentkezik. A hűvös őszi idő, mely lassan
és fokozatosan süllyedő hőmérséklettel tél közepére állandósult hideg napokat
eredményez, a növényeket a megfelelő nyugalmi állapotba viszi, és elpusztít
sokféle rovart, házas és meztelen csigát. Ilyen a ’régidők’ tele, fehér
karácsonnyal, januári síeléssel, szánkózással.
Ilyenkor a növények élettevékenysége nem szűnik meg, életfunkcióik még időlegesen sem
állnak meg, csupán nagyon lelassulnak. A fák és bokrok télen is lélegeznek,
most is vesznek fel oxigént és adnak le széndioxidot környezetüknek. A fagy
csak akkor jelenthet veszélyt a nálunk honos fákra és cserjékre, ha a
hőmérséklet tartósan -20 fok alá csökken. Ilyenkor nincs más lehetőségünk, mint
bízunk abban, hogy a növényeink túlélik a téli zimankót!
Gond akkor van, amikor a hideghullám hosszú, enyhe őszt követően későn érkezik,
miként ez idén is történt. Olvashattunk tulipánfáról és bodzabokorról is,
melyek szokatlan időpontban hoztak virágokat. A késő tavaszt és nyárelőt idéző
szirmokat a hosszú őszi meleg csalta ki az ágakon. Egészen megtévesztve a fák
és bokrok biológiai óráját.
Az időjárás következtében minden évben más és más lesz a növekedési idény. A klíma
országon belül is változik, így ismernünk kell a helyi klímát, és figyelnünk
kell a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy növényeink abban az évben épp
nekiindulóban, vagy leállófélben vannak.
