A kerttervezésről

Mint tudjuk a kerttervezéshez mindenki ért olyan, mint a foci vagy a gyereknevelés. Akinek van egy talpalatnyi négyzetmétere rögtön ötlete is van arról, hogy mit is kellene vele kezdeni. Így gyorsan kialakulnak az eklektikus csodák, ahol átláthatatlan kuszaságban követik egymást a különböző kerti elemek, itt egy kis tó, ott egy homokozó a gyereknek köztük elburjánzott növények. Persze ez nem baj, mivel örömöt okoz a gazdájának és így is kihajtanak tavasszal a bokrok, terem az almafa, sőt még a kerti sütögető is üzemképes.

Persze telik múlik az idő, a növények nőnek és azon kapjuk magunkat, hogy a pár éve még kellemes napsütötte gyepünket beárnyékolják a fák és bokraink átláthatatlan dzsungellé alakultak át. Ráadásul véletlenül meghívást kapunk kedvenc kollégánk kerti partijára, ahol gyorsan kiderül, hogy nem csak zöldebb a szomszéd kertje de célszerűbb, könnyebben és olcsóbban karbantartható.  Tágasabb, átláthatóbb, bár helyenként intim és kuckós is, mindig virágzik valami, a formák és színek gazdagsága lenyűgözően mutatósak az összes évszakban. Mindig találunk valami újat és érdekeset. No hát itt bizonytalanodunk el először. Biztos mindent jól csináltunk, elég könyvet olvastunk, - tesszük föl magunknak a kérdést. De gyorsan visszazökkentjük magunkat az eredeti elképzelésünk talajára azzal, hogy egy ilyen kert kialakítása, fenntartása rengeteg idő és pénz. Majd derült égből a villámcsapás, amikor kiderül, hogy erről szó sincs... Tájép-K.